Másik blog

2015. április 12., vasárnap

Pihenős nap...

Reggel Ruggero mellkasán ébredtem. Egy óriási ásítás után, megcsodáltam, hogy milyen cukin alszik. Láttam, hogy még az igazak álmát alussza, ezért gondoltam meglepem valami finom reggelivel. Aha, csak egy volt a baj. Azt hittem kb. reggel 8 van. De már délután 1 volt. Ezt egy kicsikét benéztem. Hát ez a meglepetés most elmarad...
Visszafeküdtem és rádőltem Ruggerora. Már eltelt fél óra, de ő még mindig szundikált. Már unatkoztam, ezért átöltöztem, hogy megnézzem itt van e valaki.
Az ajtón kilépve bekopogtam mindenhová. Senki sehol... Hát jó! Vagy alszanak, vagy elmentek. Mégis meddig alszik még Ruggero? De nem akarom felkelteni, mert nagyon édesen alszik.
Visszamentem a szobába. Kicsit pakolásztam, majd ettem, ettem és ettem:
- Feleszed a hűtőt? - hallottam egy kómás hangot. Éppen úgy néztem ki, mint egy tömött szájú hörcsög.
- Ühüm. - bólogattam háttal neki.
- Te előbb felkeltél mint én... - ámult el. Lenyeltem a falatot, majd ránéztem.
- Szóval te is ennyire unatkozol, amíg én alszom?
- Nem, általában dalokat írok addig.
- Milyen dalokat? - dőltem le mellé.
- Mindjárt mutatok egy párat. - állt fel a gitárjáért. Éppen azon gondolkodtam, hogy hogy nézhet ki valaki ilyen jól ébredés után is? Ruggero még egy ideig hunyorított a fénytől és eléggé álmos feje volt, valamint a haja is kuszán állt. Kezébe kapta a gitárt, egy kicsit hangolt rajta, majd rákezdett. Egy gyönyörű, dallamos dal volt. Olaszul énekelt, ezért nem igazán értettem. Eszméletlenül helyes volt, miközben énekelt. A szívem nagyokat dobbant és vissza kellett fogjam magam, hogy ne öleljem meg a dal közben. - Hogy tetszett? - nézett rám.
- Gyönyörű! - ámultam el. - Miről szól?
- Rólad. - mondta mosolyogva. A kezembe nyomta a szöveget spanyol változattal.
- Pontosan ezt mikor írtad? - néztem a szöveget.
- Ez volt az első dalom rólad. - mosolygott. Elpirulva odaléptem hozzá és megcsókoltam.
- Szeretlek! - öleltem át.
- Hát még én Téged! - mondta és adott egy puszit.
Ruggero is átöltözött és elmentünk sétálni. Nagyon szép helyekre mentünk. Ez a hely gyönyörű. Csináltunk rengeteg képet és nagyon jól szórakoztunk. Először elmentünk vásárolgatni:
- Wow, az a póló nagyon jól állna neked! - húztam be egy boltba. Felpróbáltattam vele. Tetszett nekem, tetszett neki. Ez egyenlő a vásárlással. - Remek vétel volt. - szökdécseltem a kezét fogva.
- Hála neked! - adott egy szájra puszit. - Na ide bemegyünk. - mondta. - Kiszúrtam valamit. - húzott magával. - Ezt - mutatott a ruhára. - te most megpróbálod. - mondta nekem. Egy gyönyörű barack színű nyárias ruha volt előttünk.
- Én nem szere...
- De! - vágott közbe Ruggero.
- Jó... - kaptam fel a ruhát és elcsattogtam a próbafülkéhez. A ruha egész jól állt magamhoz képest.
- Készen vagy végre? - kérdezte.
- Igen. - húztam el a függönyt. Ruggero elámult. Ezt jó volt látni. - Na? - néztem kíváncsian.
- Te... - kezdte egy nagyot nyelve. - Miért vagy ilyen...
- Ilyen...? - kérdeztem vissza.
- Ilyen...Lélegzetelállító? - nézett engem. A válaszom erre egy hosszú csók volt. - Oké! Ezt a ruhát én most megveszem.
- Magadnak? - nevetgéltem.
- Csak szeretnéd! - mondta és adott egy puszit. - Na öltözz át. - hessegetett vissza.
Ezután még bementünk pár boltba. Ruggero próbálkozott még azzal, hogy ruhákat próbáltat velem, de nem jött össze neki. Ismét betessékelt egy boltba. - Egy próba? - dobott a kezembe valami selymet. Valami csipkét.
- Ez egy cipőfűző? - néztem a kezemben fogva.
- Nézd meg jobban. - mondta kacér vigyorral. Kiterítettem, majd egy reflexmozdulattal a helyére dobtam.
- Menjünk innen. - húztam ki a boltból vörös fejjel.
- Szerintem szexi volt. - mondta.
- Az a tanga, ami kb. 3 csíkból áll plusz egy kis csipkéből? - néztem rá.
- Volt hozzá felső is. - mosolygott. Belevertem ököllel a vállába.
- Nyugi! Te tundrabugyiban is szexi lennél! - húzott magához és megcsókolt.
Ez után nagyon sok helyre bementünk Ruggero vett még egy farmert és két pólót. A végén beültünk egy kávézóba:
- Huh, micsoda nap. - huppantam le.
- Nagyon jó volt! Főleg az az alsónemű - vigyorgott. Itt igazán csúnyán néztem rá, aztán odalépett a pincérlány. - Szia, én egy sajttortát és egy cappuccinot kérnék.
- Én pedig egy répatortát és egy tejeskávét. - adtam le én is a rendelést.
- Hogy szeretheted a tejeskávét? - háborodott fel Ruggero.
- Sajnálom, de ezt el kell fogadd! - nevettem. Mellettünk sok tizenéves lány elhaladt, sokan sikongattak, néhányan lenézően néztek rám és kb 6-an jöttek fotózkodni Ruggeroval. Húsz perc alatt. - Te aztán híres vagy... - mondtam.
- Ilyen ez a popszakma. - kacsintott egyet, majd hosszan megcsókolt. Az idilli pillanatot a hetedik fotózkodni vágyó kb. tizenkét éves lány szakította meg. Természetesen én remek lehetőség voltam, arra, hogy lefotózzam őket.
- Hogy ismernek fel, még napszemüvegben is? - néztem rá.
- Ellentétben veled, mert te még anélkül sem veszel észre - célzott a koncert előtti incidensre - ők imádnak és felismernek. - okoskodott.
- Miért vagy ennyire ellenállhatatlan és nárcisztikus?
- Te beképzeltnek tartasz engem? - háborodott fel.
- Teljes mértékben. - nevettem.
- Gyere te! - húzott fel a székből és az ölébe rántott. Természetesen, kitalálható, hogy ismét csókolóztunk:
- Khm. - hallottunk egy hangot. - Kérjük a kávézó keretein belül kerüljék a túlzott szerelmi kapcsolatot. - hadarta el a betanult szöveget a pincérlány.
- Elnézést! - pattantam fel Ruggero öléből elvörösödve. A helyemen ülve (miközben a lány pakolgatta a kávét), Ruggero azt tátogta, hogy "még folytatjuk". Erre nevetésben törtem ki, ami elég kínosan jött ki. A pincérlányt kérni sem kellett, elég gyorsan elspurizott.
- Szóval térjünk csak vissza erre a tejeskávé dologra... - kezdte.
- Na jó! - mondtam. - Így is eléggé fel vagyok pörögve, alapjáraton. Ha iszom egy tömény kávét kampec. Engem ha fejbe lőnek is ébren maradok. Ezért maradok a finom, lájtos tejeskávémnál.
- De felhúztad magad. - nevette el magát.
- Inkább eszem. - mondtam.
A kávézó után visszamentünk a hotelba, ahol kihagytuk a vacsorát kivételesen. Holnap ismét koncertnap, még itt, de utána már utazunk el máshova...
- Köszönöm a ruhát! - mondtam.
- Nincs mit...De megismétlem, örültem volna, ha azt a fehérneműt is megvesszük.
- Az továbbra is 3 cérna volt és egy kis csipke. - háborodtam fel. Ruggero jól elnevetgélt azon, hogy hogy ki voltam akadva. - Inkább mentem zuhanyozni.
- Szabad kukkolni? - nézett kiskutya szemmel.
- Neked ez még illegális. - mondtam komolyan és bezártam a fürdőt. Utána alig vártam, hogy bedőljek az ágyba, mert már leszakadtak a lábaim. Miután Ruggero is megfürdött, együtt nevettünk a mai nap vicces pillanatain.
- Amara! Én értem, hogy neked kényelmes a mellkasom, de akármilyen szép is a hajad, hidd el nem finom. - mondta.
- Lenyírjam kopaszra? - néztem rá, felkönyökölve.
- Csak foltokban... - mondta.
- Fúúj... - dőltem vissza nevetve. - Akkor nem fekszem rád, de a karodat átölelem. - mondtam és betartva a mondandómat átkaroltam a karját.
- Elszorítod a vérkeringésemet. - mondta.
- Nem baj... - mondta egyre fáradtabban.
- Jó éjt Szerelmem. - mondta.
- Jó éjt! - simítottam meg az átölelt karját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése