A Karaoke bár...

Csütörtökön sikerült megtanulnunk az On Beat és a Ser Mejor koreográfiáját. Nagyon ütős. A lányokkal sokat dolgozunk a Como Queresen, szerintem nagyon jól fog sikeredni. Ma volt egy pihenőnapunk (péntek). Maryvel és Larával egy kicsit sétálgattunk és vásárolgattunk. Egy kávézóban beültünk:
- Amara. Hogy állsz Ruggeroval? - kérdezte Lara a fagyiját nyalogatva.
- Nos... Szerdán beszéltünk utoljára, csütörtökön sikeresen elkerültük egymást, akárcsak ma. Egész jól túlléptem rajta.
- Akkor miért hallunk néha olyan hangokat, mintha sírnál? - nézett Mary.
- Szerintem ti valamit csálén hallotok, mert ilyen nem történik. - magyarázkodtam. - De apropó. Lara! Mi van Facuval? - tereltem a témát.
- Hát... Jóban vagyunk. - vonta meg a vállát.
- Ennyi? - vette át a szót Mary. - Pár napja még éltél-haltál érte. Ráadásul nem tudom hol voltál szerda este, de nem a szobánkban.
- Ööö... - pirult el. - Lent voltunk egész éjjel a strandon. Elvileg beszélt Candeláriával a barátságukról, de balul sült el. Nagyon szomorú volt, ezért erőt vettem magamon és odamentem hozzá és most jóban vagyunk, de semmi több...
- Lesz az több is barátságnál! - mosolyogtam.
- Ühüm.. - bólogatott Lara. Mintha nem is figyelt volna...
Ma kihagytuk a strandolást, mert elhúzódott a kávézó. De vacsoránál újra összetalálkoztunk a többiekkel:
- Sziasztok! - mosolygott Tini. - Hogy telt a napotok?
- Nagyon jó. Neked? - kérdeztem.
- Jó volt az én napom is. - vigyorgott. Hogy tud egy ember ilyen boldog lenni? A többiek is megérkeztek. Egy pillantást sem vetettem Ruggerora:
- Amara! - szólt Facu.
- Igen? - néztem felé.
- Kölcsön tudnád adni a telefontöltőd?
- Persze. - kaptam ki a táskámból.
- Köszönöm.
- Nincs mit.
A vacsora után, ismét ketten voltunk Maryvel.
- Kitalálom... Facundoval van. Jött ki törölközővel a fején Mary.
- Valószínű. Apropó, a töltőm. - mondtam a telefonomat nézve. - Kellene.
Kimentem a hotelszobából. Facundo és Samuel szobája a folyosó végén van. Bekopogtam. Nincs válasz. Bekopogtam. Továbbra sincs válasz. Bedörömböltem. Nem nyitnak ajtót. Akármilyen bunkó dolog is, de benyitottam:
- Bocsi a töltőmé... - mondtam és megláttam Facut és Larát csókolózni. - Te jó ég de cukik vagytok. - ugrándoztam. Ezzel magamat égettem. :D - Szóval elvinném a töltőmet.
- Amara! Kérlek nem szólj senkinek. - kérte Lara.
- Marynek se?
- Neki szólhatsz. - mondta Facu.
- Okééé... - mondtam izgatottan. - Nem is zavarok. - kaptam fel az éjjeli szekrényről a töltőt. - Sziasztok! - rontottam ki. Sprinteltem a szobánk felé. - Hol a kulcsom? - keresgéltem a zsebemben. Ruggeroék szobájából gitárhangot hallottam. Nagyon szép dallam volt. Elhallgattam volna még egy-két órát. De sjnos megtaláltam a kulcsomat, fagyoskodni meg nem akartam a folyosón. - Mary! - léptem be az ajtón.
- Mi van? - nézett unottan.
- Facundo és Lara...
- Barátok?!
- Neeem... Csókolóztak.
- MICSODA? - pattant fel.
- Igen, igen a szobában és annyira aranyosak voltak.
Miután kicsattantunk az örömtől, ideje volt pihenni... Holnap délelőtt és kora délután próba, aztán megyünk a karaoke bárba. Már aludtunk volna, mikor kopogást hallottunk:
- Samuel? - néztem rá.
- Jövök hozzátok. Facundoék kiszorítottak.
- Szóval te is tudod.
- Ja...Mivel Lara befoglalta az ágyamat.
- Na gyere - tártam ki az ajtót.
- Köszi.
.............

Másnap délelőtt a Juntos Somos Mást tanultuk és egy kis részt a Supercreatívából. Eddig az tetszik a legjobban.
- Megyünk a karaoke bárbaaaa! - üvöltött örömében Jorge. Nagyon jó hely lehet, mert mindenki nagyon izgatott volt.
A szálláson mindenki elegánsabba öltözött. Felvettem egy fekete, nyárias ruhát, amit pénteken vettem. Egy szolid smink, hullámosított haj és indulás. Kb. délután négykor megérkeztünk. Nagyon jó kis hely:
- Sziasztook! - állt fel a miniszínpadra egy elég termetes, kopasz sötét bőrű férfi. Készen álltok a karaokera? Ma nem marad itt egészséges hangszál, induljon a banzáááj!!! - üvöltötte. - Ki az első vállalkozó? Tinikém?! - mutatott Tini felé, aki vigyorogva felpattant a színpadra. Nagyon jól elénekelt egy dalt, amit nem ismertem, de nagyon tetszett. Nagyon sok idegen énekelt még. Én bujkáltam, mert rettenetes hangom van.
- Oké! - szólalt meg a házigazda. - Hallottunk itt már sok remek énekest, de kéne valami új is. Valami saját. Valami jó. Valami szerzemény. Valaki? Ruggero te mindig tartogatsz meglepetéseket. Gyere, mutasd az új nótát. A színpadon: Pasquarelli úr. - üvöltötte a néger férfi.
Ruggero a kezébe vett egy gitárt, behangolta és kezdte. A dallam az volt, amit hallottam tegnap este, kiszűrődve a szobából.
Ütemre mozgattam a lábam, sokan elkezdtek tapsolni is. Amikor meghallottam az első sorát a dalnak, semmi sem stimmelt. Az első sorban konkrétan arról énekelt, hogy "a strand csak veled szép", meg, hogy "ne aggódj, ha jön az emelés". Mary és Lara is két oldalról oldalba bökött. Enyhe sokkot kaptam. Sok olyat énekelt még, amitől leesett, hogy ez a dal nekem lett írva, plusz Ruggero nagyon sokszor rám nézett. A dal végére úgy éreztem magam, mint egy mosott rongy.
- Remek dal volt Ruggero! - jött fel a színpadra a házigazda. - A dal egy angol költemény, címe "Mysterious love". Tessék? Titokzatos szerelem??? Ez most komoly. - Vajon kinek íródott? - vonta kérdőre Ruggerot a házigazda. - De folytassuk! Candelária szívem, mutasd mit tudsz! Cande felpattant a színpadra és énekelni kezdett. Óvatosan Ruggero felé lépkedtem:
- Te eszednél vagy? - sziszegtem a fogaim között, hogy ne lássák, hogy beszélek hozzá.
- Miről beszélsz? - mondta és direkt nem nézett rám, nehogy Cande meglássa.
- Tudod te azt. Szerinted nem fog leesni neki, hogy írtál nekem egy dalt? - mondtam, de ezúttal nem sziszegtem, érthetően, artikuláltan és jó hangosan mondtam.
- Ő akkor nem volt ott. Nem érti. Úgy tudja neki írtam.
- Sajnálom szegény lányt! Átvágod őt! Szerdán még azt mondtad "szereted".
- És most is szeretem, de egy dallal ki tudom írni az érzéseimet. Így nem kell már miattad szenvedjek. - mondta.
- Oké. Ahogy gondolod. - mondtam lenézően.
A dalnak vége lett, Cande odajött hozzánk:
- Most mondd meg! Milyen édes pasi?! - nézett szerelmesen Cande Ruggerora.- Írt nekem egy dalt. Bár még nem igazán értem miért "Titokzatos szerelem" a dal címe, de nagyon tetszik. - adott egy puszit az arcára.
- Igazi álompasi. - mondtam ironikusan, majd elmentem.
- Hé! - húzott oda Mary. - Nagy gáz van.
- Ennél nagyobb nem lehetne.
- Dehogynem! - nyújtott oda egy újságot. A címlapján óriási betűkkel oda volt írva: Ruggero megcsalja a barátnőjét?
- Ez valami vicc? - néztem.
- Ez még a negyede se. - nyitotta ki az újságot.
- Ne... - néztem. Egy lesifotós képet csinált arról, ahogy Ruggero felemel engem a strandon. - Bár ez még kimagyarázható... Nem?
- Az lenne - kezdte Mary -, ha nem lenne Ruggero dalában egy olyan sor, hogy "ne aggódj, ha jön az emelés".
- Bakker. - haraptam el a számat. Rémülten hátrafordultam. Ruggeroval összetalálkozott a tekintetünk, aki ugyanilyen rémült volt. Odaszaladtam hozzá:
- Hol van Cande? - kérdeztem.
- Mosdóban. Azonnal el kell tüntetni ezeket az újságokat. - mondta.
- De hogyan? - néztem rá.
- Nem tudom, de sietnünk kell!
Próbáltuk összeszedni az újságokat, amik ki voltak téve a kis körasztalokra.
- Huh... Sikerült! - nyugodtam meg.
- Igen, reméljük nem látott meg egyet sem!
- Ez nem jött össze. - hallottuk a hátunk mögül a hangot. Candelaria.
- Hé! Cande! Ez... - kezdte Ruggero.
- Ez egy bizonyíték! Önmagában még nem zavarna, mert tudom, hogy ez - biccentett felém - lesz az, akit dobálnod kell. De aztán összeraktam a képet. Nem vagyok hülye! Titokzatos szerelem a szám címe és olyanokról írsz a dalban, ami a képeket jellemzi.
- Erről nem ő tehet. - mentettem Ruggerot.
- Tudom! Ő nem tenne ilyet. Direkt csináltattál képeket a strandon, elküldted az újságnak és elérted azt, hogy írjon egy ilyen dalt Ruggero. - magyarázott.
- Ez hülyeség! - mondta Ruggero. - Cande szeretlek téged, de beleszerettem Amarába is és egy dallal kiírtam az érzéseimet, de nem akartam, hogy megtudd, hogy ne fájjon.
- Szóval te ezt véded?
- Az "ez"-nek neve is van. - mondta Ruggero.
- Akkor védjed csak a kis "titkos szerelmed", én végeztem. - mondta és elment.
- Jól vagy? - néztem aggódóan Ruggerora.
- Hát... Ki az aki egy kikosarazás után jól tud lenni? - nézett szomorúan maga elé.
- Ne búsulj! - öleltem át. - Menj vissza a hotelba, aludd ki magad!
- Rendben. Köszönöm Amara! - mosolyodott el.
-----------------