Október 15. - Egy nappal az esküvő előtt.

Jorge csodás híreket közölt velem szeptemberben: Stephie felébredt a kómából!!! Egyszerűen szétcsattanok az örömtől, mert végre jó barátom is virul. Fantasztikus. :)
Viszont holnap van a nagy nap. Az idő röpül. Nagyjából másfél hónapja vettük meg az esküvői ruhát és azóta már csak az esküvővel kellett foglalkozzak. Közben koncerteket adunk egyfolytában. Egy kicsit bonyolult ez az egész. Most itt vagyok a lagzink helyszínén, hogy részt vegyek az utolsó simításokon:
- Oké...Mi ez? - háborodtam fel. - Lila lufikat kértem...De ez ciklámen! - háborodtam fel a lufit fogva. - Azt fogják hinni, hogy Barbie és Ken esküvője. - idegeskedtem.
- Még jó, hogy itt vagyok én, aki hoz neked lila lufit. - hallottam Ruggero hangját.
- Hála a jó égnek! - fordultam meg és hosszan megöleltem. - Mindig megmentesz. - motyogtam.
- Akkor nuku ciklámen? - kérdezte az egyik szervező lány.
- Majd elosztom az ovisoknak. - morogtam, aztán rájöttem, hogy nem kéne flegmázzak. - De azért köszönöm. - mosolyogtam.
- Kislányom! Látom maradt még egy kis ízlésed a lufikat illetően, szóval büszke vagyok rád! - hallottam édesanyám csilingelő hangját.
- Anya, apa! - rohantam oda hozzájuk. - Marco és Diana? - érdeklődtem a testvéreim felől.
- Éppen a bőröndöket cipelik. - legyintett anyukám. - Ez a terítő szép. - nézett az asztalra. - Egyet megmenthetnél nekem. - nevetett.
- Úgy lesz. - öleltem meg az imádott anyukámat.
Ruggero éppen Jorge-val telefonált:
- Oké, akkor a fekete nyakkendő? Tetszeni fog neki? - hallottam Ruggero-t kétségbeesetten. - Gáz lenne, ha piros cipőben lennék?
Mosolyogva néztem a rémült fejét, aztán leesett, hogy beszélnem kell a fodrászommal:
- Szia. - öleltem meg a fodrászomat. - Ilyen hajra gondoltam. - mutattam rá a képre, amit a telefonomon találtam.
- Sima ügy. - legyintett a fodrászom. - Holnap hánykor kezdődik az esküvő. - kérdezte.
- 3-kor. - mondtam.
- Akkor délben találkozzunk a szalonomban. - adta oda a címet.
- Rendben. - motyogtam. - Köszi.
Egyre és egyre idegesebb vagyok. A hányinger kerülget. Holnap megházasodom! Te jóságos ég. Az eljegyzési gyűrűmet bámultam és arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok.
- Amara! Segítenél? - hallottam anyukám hangját, aki négy óriási dobozzal egyensúlyozott.
- Bocsi anyu. - siettem oda és elvettem tőle kettőt.
- Kicsim. - hallottam Ruggero-t.
- Tessék? - kérdeztem a dobozok mögül.
- Kéne még húsz szék. - mondta.
- Hívd fel őt! - kerestem ki a számot a telefonomból.
- Kislányom. - hallottam apa hangját.
- Tessék? - kérdeztem unottan.
- Ez így ferde? - kérdezte egy létrán állva.
- Egy kicsit jobbra. Úgy két centivel. - magyaráztam.
- Amara!
- Mi van? - néztem idegesen hátra.
- Micsoda fogadtatás. - röhögtek Maríáék.
- Bocsi...Csak már mindjárt felrobbanok. - forgattam a szemem.
- Tudunk segíteni? - kérdezték.
- Hát... Segítenétek lufikat fújni? - mosolyogtam erőltetetten.
- Érted bármit. - mosolygott Lara.
- Huh. Köszi. - öleltem meg őket.
- Amara! - hallottam a hátam mögül.
- Mi...van...? - kérdeztem hátat fordítva, lassan, nehogy üvöltsek.
- Aha...A bátyádnak nem kell köszönni. - ismertem fel Marco hangját. Visszatért az életkedvem és olyan örömmel ugrottam a nyakába, mint még soha.
- Olyan rég láttalak. - ölelgettem a bátyámat.
- Kb. 2 hónapja. Volt már az több is. - mosolygott.
- Akkor is hiányoztál. - ölelgettem.
- Izgulsz már? - nevetett.
- Ez most kérdés volt? - néztem rá.
Este 11-ig ott voltam és mindent tökéletessé varázsoltam. A Sevilla-i apartmanba lakunk perpillanat. Hullafáradtan léptem be az ajtón.
- Kérsz rántottát? - kérdezte Alba.
- Vagy tükörtojást? - kérdezte Cande.
- Hú...Köszi. - mosolyogtam. - De most csakis alvásra vágyom. - mondtam hosszakat pislogva.
- Te nagyon izgulhatsz, ha nem eszel. - nézett Alba meglepetten.
- Na jó...Az alvás ráér. Ide velük. - ültem le a konyhapulthoz.
Megettem 4 tükörtojást és 5 tojásnyi rántottát.
- Amara! - hallottam Ruggero hangját a lépcső felől? Nem jössz aludni? - kérdezte.
- Szerintem mindjárt megy, csak éppen feleszik egy baromfifarmot. - nézett Cande meglepetten.
- Isteni volt lányok! - néztem elégedetten. - Nincs jobb annál, ha az ember teli hassal alszik. - mondtam. - Na megyek aludni. Jó éjszakát!
- Jó éjt! - mondták egyszerre.
Facu és Lara az óriási nappaliban egy horrorfilmet néztek összebújva. Jorge xboxozott, Mary pedig a laptopján skype-olt valakivel. Tini, Mechi és Samuel kint beszélgettek a teraszon Esmeraldával és Rosaline-nel.
Felbotorkáltam a lépcsőn és álmosan bedőltem az ágyba Ruggero mellé.
- 24 óra múlva férj és feleség leszünk. - motyogott Ruggero.
Válaszul szorosan hozzábújtam és adtam egy puszit az arcára. Hihetetlen, hogy ő lesz az én férjem...♥