Másik blog

2015. május 3., vasárnap

Együtt... ♥

Elsétáltunk valami csendesebb helyre Ruggeroval:
- Mos sok kérdést fogok feltenni. - mondtam.
- Csak nyugodtan. - mosolygott.
- Mikor jöttél ide és ki tudott róla?
- A gépem a találkozásunk előtt 1 órával landolt. Jorge tudta egyedül, hogy jövök.
- Nekünk azt mondta rég beszélt veled és nem tudja, hogy mi van veled. - magyaráztam.
- Szerinted miért, okoskám? - nevetett. - Ide akartam jönni személyesen megbeszélni veled ezt az egészet.
- Ugye nem fogunk már arról beszélni? - céloztam az ominózus telefonbeszélgetésre.
- Nem. Már elmondtam az igazat, te meg meghallgattál. - mondta és szorosan fogta a kezem.
- És meddig maradsz? - kérdeztem.
- Holnap délelőtt megyek ki a reptérre.
- Addig még van időnk, nemde? - néztem rá.
- Hogyne. - mondta és magához rántva, hosszan megcsókolt.
- Ruggero! - hallottuk Jorge kurjantását. - Szent a béke? - lépett oda és egyszerre megölelt kettőnket
- Igen Jorge... Szia. - mondta
- Ruggero ez te vagy? - rohant felénk Tini is.
És így történt az, hogy odajött mindenki és szétölelgették Ruggerot.
- Lejöttök a partra? - kérdezte Jorge.
- Miért is ne? - nézett rám Ruggero. - Én mindig fürdőgatyával készülök. - nevetett.
A strandon voltunk este hétig. Ekkor kaptunk észbe, hogy lekéstük a vacsorát.
- Oké, én hívok meg mindenkit! - emelte fel a kezét Mechi.
- Hé! Mínusz kettőt számolj! Én külön vacsizom Amarával. - mondta a derekamnál átkarolva.
- Ez zene füleimnek, mert így marad plusz 40.000. a kártyámon, amit Amara enne fel.
- Hé! - kaptam fel a fejem. - Nem lehet, hogy negyvenért eszem. - háborodtam fel.
- Legutóbb csak a te részed 27.340. volt. - nevetett Jorge. - Bár az egy drága étterem volt. - húzta a száját.
- Te jó ég! - esett le az állam. - Visszafizetem nektek! - mondtam rémülten.
- Dehogy is! Nem kell. - nevettek a többiek.
A szálláson összeszedtem magam. Hajat mostam, sminkeltem egy kicsit és felvettem egy vörös ruhát.
- Azt a rohadt. - csúszott ki Ruggero száján. - Gyönyörű vagy... - dadogott és megfogatott, hogy minden millimétert láthasson.
- Mit hittél? Hogy melegítőben sunyulok? - nevettem.
- Nekem akkor is leesett volna az állam. - húzott magához.
- Csak akkor lehet azért, mert a barátnőd olyan hülye, hogy melegítőben megy el randizni. - mondtam, miközben a mellkasán támasztottam a kezeim.
- Nekem mindenhogy gyönyörű vagy. - csókolt meg. - Gyere! Itt a taxi. - mutatott a kocsi felé.
Ruggero egy nagyon elegáns étterembe vitt. Leginkább kettesben voltak itt az emberek, gyerekekkel senki nem volt. Lassú zene szólt, kicsit vörösesek voltak a fények, de a teríték hófehér volt.
Nekünk valahol fent volt az asztalunk. Nagyon fent.
- Ruggero. Mekkora ez az étterem? - nevettem.
- Ez az étterem a földszinten van. Amúgy meg ez az épület egy hotel. Asztalt foglalni lehet az épület tetejére, ami 37 emelet magason van. - magyarázott és a liftből kiszállva, volt számunkra foglalva egy asztal. A tetőtér szabadon van, de a teteje lefedett, az eső esetén. Már sötét volt, ezért ki volt világítva, be lehetett látni az egész várost.
- Ez gyönyörű. - néztem körbe. Rajtunk kívül még két asztalnál ettek.
Este 10-ig ott ettünk (egészen keveset ettem), majd ebben a hotelben szálltunk meg éjszakára.
- Azta... Milyen szép szoba. - léptem be. - Ez egy... szív alakú ágy? - nevettem.
- Ez az emelet a romantikus emelet. - mondta. Van lent medence is. Arra gondoltam, hogy amikor már bezárják a medencét, akkor besunyulhatnánk. Úgy sem látnak minket többet. - nevetett.
- Te tényleg nagyon suttyó vagy. - csókoltam meg.
Hajnal kettő fele minden elcsendesedett, így csendben ellopakodtunk a medencéhez, ami teljesen üres volt.
- Ez olyan nagy és... - kezdtem, de Ruggero felkapott a vállára.
- Bombaa! - ugrott egy nagyot.
- Wáá! - kiáltottam, majd egy nagyot csattantunk a vízbe. Felúsztam a felszínre. - Most úgy nézek ki, mint egy panda, nem? - céloztam az elkenődött sminkemre.
- Mint egy...Aranyos panda. - helyesbített, majd magához húzva megcsókolt.
Elúszkáltunk hajnal fél 5-ig. Sokat nevettünk, én természetesen sok vizet nyeltem (hála a bénázásaimnak) Ruggero pedig szokás szerint tökéletesen nézett ki. :)
- Ezt megúsztuk lebukás nélkül. - surrantam be vizesen a szobába.
- Profik vagyunk. - nevetett Ruggero.
- Én most megfürdök. - suhantam be a fürdőbe.
- Siess. - szólt utánam.
Utánam Ruggero is megfürdött, majd a szívecske alakú ágyban beszélgettünk.
- Oké! - ültem fel. - Mi ez? - mutattam a fal felé, ahonnan dörömbölés hallatszott.
- Biztos mozog az ágy. - nevetett. - Meg kell jegyezzem mellettünk egy hatvanéves pár van.
- Ruggero! - temettem a mellkasába a fejem nevetve.
Reggel kilencig aludtunk (kivételesen nem késünk el a reptérről). Visszamentünk a szállásra, ahol Ruggero búcsút vett a többiektől.
- Hé! - nézett rám Ruggero. - A felén már túl vagyunk. Másfél hónap múlva jövök. - nézett mélyen a szemembe.
- Úgy legyen! - csókoltam meg hosszan. - Szeretlek! - mosolyogtam.
- Én is téged! - csókolt meg utoljára, majd a taxival elhajtott a reptér felé....

2 megjegyzés: